Ki vagy Te, Uram? Erre a kérdésre keresték a választ a Pécsi Református Kollégium Általános Iskolájának csendesnapján, október 16-án. Áhítat, dicsőítés és játékos feladatok segítették a felsős diákokat, Istenképük formálásában.
„Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre.” Pál korinthusiakhoz írt első leveléből szólt az Ige a csendesnap reggeli áhítatán. Somogyi Enikő lelkipásztor a fiatalokban fejlődő Istenképre utalva elmondta: amit magunk előtt látunk sokszor homályos, de idővel kitisztul.
„A témaválasztás célja az volt, hogy fejlődjön a felsősök Istenképe. Az a tapasztalatunk, hogy ötödik-hatodik osztályban sokan megragadnak még az idős szakállas bácsi, illetve a jó pásztor képénél” – magyarázta Somogyi Enikő lelkipásztor, aki rámutatott, hogy felső tagozatban egyre több kérdést tesznek fel a diákok. Egyre inkább felmerül bennük: miért történik ilyen sok rossz dolog a világban? „Amit látnak a világban, nem fér össze a jó pásztor képével, és ilyenkor szakadás alakulhat ki a hitükben” – mondta a lelkipásztor, aki rávilágított, hogy a nap célja, megerősíteni a diákokban, hogy Isten mindenható, jóságos és kegyelmes, egy törött világban.
Egy-egy Igére épültek az állomások feladatai, ahol elsősorban a diákok Isten-kapcsolatára koncentráltak. Van, ahol egy papír tükörben 
jeleníthették meg, hogyan képzelik el Istent. Máshol mozgásos, játékos feladatokon keresztül tapasztalhatták meg az Úr kegyelmét: „Egy menekülési játékot játszunk velük, ahol Istenhez lehet menekülni. Ha vihar jön, ketten állnak össze, ha tűz, akkor hárman, ha csend van, egyedül maradnak. A lényeg, hogy megértsék és megtapasztalják: Isten az, akihez bármikor lehet menekülni” – magyarázta a lelkipásztor, aki rámutatott, hogy a feladatok megalkotásakor fontos szempont volt, hogy a diákok feltehessék kérdéseiket: hogyan lehet egyszerre igazságos és kegyelmes az Isten? Hol van Isten a nehéz helyzetekben? „Fontos, hogy megérezzék, bár időnként nagyon rossz dolgok is történnek, Isten mindig ott van velünk” – emelte ki.
„Eddig minden állomás megfogott engem. Nagyon jó, hogy a csendesnapon ilyen sokat beszélünk Istenről, akiben hiszek, és tudom, hogy létezik. Ez az alkalom jó lehetőség arra, hogy közelebb kerüljünk Istenhez” – mondta Molnár Zselyke, 6. b osztályos tanuló.
„Nagyon tetszett a mai napban, hogy kicsit másféle minőségben lehettünk együtt, közösségben az osztálytársaimmal, mint a hétköznapokban. Az állomásokon közösségben beszélhetünk Istenről, együtt tudhatunk meg Róla többet, fejlődhetünk a hitben. Ez a közösség számomra nagyon sokat jelent”- magyarázta Jónás Levente, 7. a osztályos tanuló, aki azt is elmondta: a nap témája kifejezetten személyesen érinti őt. „Nemrég volt egy nagy változás az életemben, amikor úgy éreztem, megtértem. Azóta bármely tanítás, amely Istenről szól, a lelkem legmélyén érint, táplál és felvidít” – vallotta Jónás Levente.
A csendesnap közös énekléssel és áldással zárult.
