Mintha barátom, testvérem volna, (Zsolt 35,14) Testvériskola kapcsolatok kibővítése a két Református Kollégium között.

A 2016-os Akció program óta szoros szálak fűzik össze a két testvériskolát. Lévén hittestvérek, magyarok és fiatalok, a diákok közt gyorsan szövődtek baráti kapcsolatok, a két intézmény pedagógusai azóta is kapcsolatban vannak. 2016-ban együtt ünnepeltük március 15.-ét, majd kórusunk látogatott el a líceumba. Tanáraik részt vettek az iskolánk által szervezett kárpátmedencei ref. isk. találkozóján. A nyelvtörvény miatt memorandumot juttattunk el Péterfalvára, Adományozást is kívánunk indítani.

A PR Líceumból várunk visszautazókat- 40 fő diákot. Az utazások programjait úgy állítottuk össze, hogy az iskolák szűkebb régióját megismerhessék kölcsönösen a vendégek. Kirándulásunk célja kettős: egyrészt felkeresni azokat a történelmi helyszíneket, amelyekről a diákok tanulmányaikban már hallottak, másrészt kapcsolatépítés a hazájuktól a történelem viharai során elszakított magyar testvérekkel.

Szeretnénk tudatosítani a fiatalokban a közös történelmi és hitbéli azonosságokat.

A kárpátaljaiak itt jártakor  akövetkező programokon vettek rész. 2018.11.29.-12.04.

Közös istentiszteleti szolgálat a Pécs-Belvárosi Református Templomban

Részvétel a Pécsi Református Kollégium Adventi hangversenyén, a vendégek szereplésével. vasárnap

Közös sport. Sportrangadók a két iskola tanáraival és diákjaival, a pécsi intézmény sportcsarnokában- eü nap szombat

Pécs Világörökségi helyszíneinek meglátogatása (Zsolnay örökség Központ, Ókeresztény Sírkamrák)- péntek

Kirándulás a Villány-Siklósi borvidéken, termálfürdő  és  várlátogatás. (Szigetvár)

Iskolalátogatás, a REFI megismerése. A kapcsolatok elmélyítése miatt a diákok kölcsönösen egymás kollégiumaiban laknak majd.

A pécsi Advent eseményeinek megtekintése. A Mecsek és a Tettye- kirándulás.- szombat du

Budapest- Országház látogatás, városnézés-

DIÁKBESZÁMOLÓ

Ebben a tanévben 37 tanuló vett részt a Határtalanul program szervezésében cserediák kapcsolatban. November végén a Péterfalvi Református Líceum diákjai és tanárai látogattak el iskolánkba, áprilisban pedig a 10.B és a 10.C osztály tanulói, valamint két 11.A osztályos diák utazott Kárpátaljára.

Április 11-én, egy hűvös csütörtöki napon, reggel 7 órakor indultunk el. Utazásunk biztonságát és kényelmét buszsofőrünk, Dr. Király Tibor biztosította. Egy kényszerű 30 km-es kitérőt kö

vetően Beregsurányban, közel 3 órás várakozás és átvizsgálás után léphettük át a határt. Már beesteledett, amikor megérkeztünk vendéglátóinkhoz. A köszöntés és a vacsora után mindenki elfoglalta a szálláshelyét.

Második napunkat Tiszaújlakon kezdtük. Már-már Guinnes-rekordba illő negatív csúcsot döntöttünk meg, ahogy a közel 10 km-es távolságot majdnem háromnegyed óra alatt tettünk meg a sok kátyút kerülgetve. A tiszaújlaki Turul emlékmű egy mesterséges halom tetején áll, és a Rákóczi szabadságharc első győztes csatájára emlékeztet, amelyet 1703. július 14-én vívtak a kuruc csapatok. Az emlékmű előtt leróttuk tiszteletünket, majd Beregszásznak vettük az irányt. Először a Beregi Múzeumba mentünk, ahol megismertük a város és környéke természeti adottságait, gazdasági és kulturális történetét. A belváros sétáló utcájához érve Fedák Sáriról, a város híres szülöttjéről hallottunk legendás történeteket idegenvezetőnktől, Tar Laci bácsitól, aki a líceum internátusának vezetője. Aztán szabad programot kaptunk, így felfedezhettük a város kis titkait. Hazafelé Csetfalvára tértünk be, ahol megnéztük a tákosi református templom ikertestvérét, a festett fakazettás templomot, amelynek különlegessége még a templom bejárata előtt álló, fából ácsolt, négy fiatornyos, gyönyörű harangláb. A templom falán egy tábla őrzi Móricz Zsigmond emlékét, aki itt töltötte gyermekkorát, ugyanis édesanyja Csetfalva szülötte volt. Estére értünk vissza Péterfalvára, finom vacsorával fogadtak minket, majd egy közös esti áhítaton ismerkedtünk a Líceum lakóival.

Harmadik napon egy hosszú túrát szerveztek nekünk a házigazdáink. Több mint két órás buszút után értünk Kárpátalja második legnagyobb városába, Munkácsra. Itt többek között a gyönyörűen felújított várat tekintettük meg, amelynek termeiben láttuk például Kazinczy Ferenc fogdáját, a vár börtönét. Kimentünk a szirtre a Turul-szoborhoz és egy teremben kitömött állatokat is láttunk, köztük a csernobili katasztrófa után született kétfejű bárányt. Laci bácsi aztán egy különleges helyre vitt minket, Szentmiklósra, egy magántulajdonban lévő várba, ahol a belépésre várva íjászkodtunk. A várban a tulajdonos vezetett végig minket, így betekintést nyerhettünk a vár rejtélyes múltjába, közlekedhettünk a cselédfolyosó titkos, szűk járatain, és még Zrínyi Ilona és Thököly Imre hálószobájában is járhattunk. A nap csúcspontján a szinte új éghajlatba áttérve megcsodálhattuk a Kárpátok havas csúcsaival körbevett Vereckei hágót. Ez ősidők óta használt út volt, 895-ben a honfoglaló magyarok többsége a Vereckei hágón keresztül érkezett a Kárpát-medencébe. Erre emlékezve elénekeltük a Himnuszt és a Szózatot, illetve megkoszorúztuk az emlékművet. Ezután hazafelé indultunk, útközben megálltunk a Szolyvai Emlékparkban, ahol a kommunista diktatúrában elhurcolt áldozatokra emlékeztünk szintén koszorúzással. Fáradtan hazatérve finom vacsorával zártuk a napot.

Vasárnap délelőtt a Péterfalvi Líceum tanulóival együtt átvonultunk az ottani református templomba, ahol a virágvasárnapi istentiszteleten vettünk részt. Délután gyermekkorunkat újraélve egy retro magán vidámparkba mentünk el, ahol mindenki legalább 10 évet fiatalodva próbálta ki a játékokat, majd kisétáltunk a Tisza holtágához. Vacsora után még egy kis sportoláshoz is volt energiánk.