A két hetedik osztályunk 2026.05.25.-05.29. között közös erdélyi kiránduláson vett részt a Bethlen Gábor Alapítvány Határtalanul programjában.
Az öt napos kirándulás élményekben gazdagon telt, melynek fényképes beszámolója itt érhető el: Fotódokumentáció , Buszos fotók
2026. május 25.
5.30-ra mentünk az iskolához, mert ott volt a találkozó. Innen indultunk a hosszú útra. Baján és Szegeden keresztül jutottunk el az országhatárig. Az első állomásunk Arad volt, ahol megkoszorúztuk a 13 vértanú emlékoszlopát.
Következő állomásunk Vajdahunyad volt. Sétáltunk a vár falai között.
Utunkat Déva felé folytattuk. A sok ücsörgés után jól esett a gyaloglás, még akkor is, ha a napsütéses szép idő és a meredek út megizzasztott bennünket. A táj látványa mindenért pótolt!Első szálláshelyünk Csernakeresztúron volt.
2026. május 26.
Reggeli után indultunk Nagyszebenbe, amely a szász kultúra és építészet fellegvára. Óvárosát a híres „szem alakú” tetőablakokkal díszített középkori házak teszik egyedülállóvá. A város szívében található a Nagypiac tér, a gótikus püspöki székesegyház, a legendás Hazugok hídja.
Következő úticélunk az Olt partján fekvő Fogaras volt. Fő nevezetessége az épségben maradt, mély vizesárokkal körülvett Fogarasi vár. A várostól délre a Déli-Kárpátok és a Fogarasi havasok csúcsait láttuk.
2026. május 27.
Korai kelés után Erdély legnagyobb szász városába, Brassóba mentünk. Megnéztük a híres Fekete templomot. Nevét onnan kapta, hogy egy tz miatt feketék lettek a falai. Azóta már felújították, de a név megmaradt.
Libegővel felmentünk a Cenk-hegyre, ahonnan csodás kilátás nyílt a városra.
Fél óra buszozás után megérkeztünk Kökösre, ahol Gábor Áron elesett. Elénekeltük tiszteletére a „Gábor Áron rézágyúja” kezdet dalt.
Következő állomásunk Sepsiszentgyörgy volt. Itt megtekintettük a Székely Nemzeti Múzeumot, ahol megismerhettük a székelyek történetét, mindennapjait, majd tettünk egy kiadós sétát a városban.
Szálláshelyünk a Park hotelben volt.
2026. május 28.
Reggel fél 7-kor vette kezdetét a nap, és egy finom reggeli után összecsomagoltunk, elhagytuk a szállást, majd elindultunk a Mohos tőzegláp és a Szent Anna-tó irányába. Az idő kellemes, kissé hűvös volt. A buszúton meghallgathattuk a Szent Anna-tó legendáját.
Az első állomásnál, a Mohos tőzeglápnál rengeteg érdekes növényről és állatról hallhattunk. Megtudtuk, hogy a felszínen lévő tőzegmoha alatt akár 20 méter mélységű víz található. Sajnos rengeteg kiszáradt fa volt a tőzegláp területén a tavak magas savtartalmának köszönhetően.
Gyönyörűszép látványt nyújtott a napsütötte hegyek között elterülő krátertó, a Szent Anna tó. Miután sokáig gyönyörködtünk a tó szépségében, felsétáltunk a Szent Anna kápolnához.
Onnan visszaértünk a buszhoz, és útra keltünk Székelyudvarhelyre. Útközben végre megtörtént amire mindenki várt: az út szélén megpillantottunk egy anyamedvét és a kis bocsát. Természetesen mindenki azonnal az ablakhoz rohant, hogy megörökítse őket.
Ezután a másfél órás út után megérkeztünk Székelyudvarhelyre, ahol az Orbán Balázs Református testvériskola diákjaival találkoztunk. Nagyon kedvesen fogadtak bennünket, először az iskolájukba látogattunk el, majd egy kényelmes sétát tettünk a közeli parkban, ahol még ingyen fagyit is kaptunk jóvoltukból. Elsétáltunk Orbán Balázs szobrához, majd elbúcsúztunk, és útra keltünk.
A következő kitérőnket Farkaslakán tettük, ahol megemlékezést tartottunk a trianoni emlékműnél és Tamási Áron sírjánál.
Utunkat Korond felé vettük, ahol lehetőség volt parajdi sókat, és egyéb különleges dolgokat vásárolni.
Nagyjából fél 9-re értünk vissza Székelyudvarhelyre, ahol elfoglaltuk a szállást, és megvacsoráztunk, ezután a rendkívül hosszú és fárasztó nap után.
2026. május 29.
Csomagolás és reggelizés után buszra szálltunk és el indultunk kirándulásunk utolsó állomására a Tordai sóbányába. Rengeteg lépcsőn tettük meg a 13 emelet mélységet. A falakat só borította, a levegő hűvös volt. Sok játékot (golf, hajókázás, játszótér, biliárd) lehetett kipróbálni. A felszínre vezetőhossz lépcsősor fárasztó volt, de a bánya látványa mindenért pótolt.
A bányából feljőve nekiindultunk a hazafelé vezető hosszú útnak. Fáradtam, de élményekkel tele értünk haza.



