„Ahonnan a baranyai reformáció sarjad”
Április 28-án, hétfőn egy különleges napot tölthettünk el a Pécsi Református Kollégium két tagintézményének – a zengővárkonyi és a siklósi suli – diákjaival és pedagógusaival. Célként tűztük ki, hogy a baranyai reformáció gyökereit közösen fedezzük fel, és élményszerűen kapcsolódjunk a régió református örökségéhez.
A nap Kákicson kezdődött, ahol szeretetteljes fogadtatásban részesültünk, majd egy közös reggelivel hangolódtunk rá a tartalmas együttlétre. A rövid bemutatkozás után Kráncsevicsné Svéd Ágnes, a Sztárai hitoktatója, vallástanára egy érdekes PowerPoint-bemutatót tartott az Ormánság történelméről és református örökségéről, amely segített elmélyíteni ismereteinket a térség múltjáról.
A rövid szünetet követően az énektanulásé volt a főszerep: Józsa Papp Éva, a zengővárkonyi iskola igazgatónője vezetésével énekeltünk, megtapasztalva a közös éneklés örömét.
Játékos formában ismerkedtünk meg a református jelképekkel: kincskeresés, csapatversenyek és interaktív feladatok várták a gyerekeket, akik lelkesedéssel és örömmel vettek részt a közös munkában. A déli órákban ebéddel, helyszínbejárással és szabad programmal zártuk a kákicsi kirándulást.
Délután utunk a drávaiványi kazettás templomba vezetett, amely különleges atmoszférájával mindenkit elvarázsolt. A templom bemutatása és az éneklés után Nagytiszteletű Győrfi Bálint lelkipásztor áhítatával zártuk a napot, emlékeztetve magunkat Jézus szavaira:
„A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre..” (2Tim 3,16)
A Kákicsi Ifjúsági Ház és a Kiss Géza emlékszoba valóban különleges hangulatot árasztott, a reformáció emlékeinek bemutatása, valamint a drávaiványi kazettás templom meglátogatása segített a fiataloknak jobban megérteni a baranyai régió kulturális örökségét és spirituális gyökereit.
Ez egy gyönyörű és inspiráló projekt volt, amely a diákok számára nemcsak történelmi és kulturális ismereteket nyújtott, hanem lelki gazdagodást is. Hálásak vagyunk e napért, mely méltó módon emlékeztetett bennünket református gyökereinkre, hitünk közösségformáló erejére és az együttlét áldásaira.
Soli Deo Gloria!