„Mert üdvösségünk reménységre szól. Viszont az a reménység, amelyet már látunk, nem is reménység, hiszen amit lát valaki, azt miért kellene remélnie? Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk.” Róm 8,24k.

December 8-án Somogyi Enikő tanárnő kíséretében hatan utaztunk el Miskolcra a Lévay József Református Gimnáziumba, hogy részt vegyünk az SDG által szervezett csendes adventi hétvégén. Nagyon jó hangulatban telt már az odaút is. Énekeltünk, nevettünk, ettünk, ittunk jól mutattunk. 5 óra utazást követően érkeztünk meg Miskolcra, ahol a meleg fogadtatásnak köszönhetően a hatalmas, labirintus szerű épület is hamar otthonossá vált számunkra. A közösség nagyon barátságos és befogadó volt ezért hamar feloldódtunk. Az áhítatok és kiscsoportos foglalkozások által sok új ismeretet szereztünk, minden a „Nézz fel!” jelmondat köré szerveződött. Nagyon meghitt volt a hangulat, megérintettek minket az énekek, voltak műhelymunkák, ahol olyan témákról beszélgettek velünk, mint például, hogyan bulizhatunk keresztyénekként, szó esett a párkapcsolatokról is, hogy hol húzzunk határt és hogy hogyan kommunikáljunk. Segítséget kaptunk a Biblia olvasásához és az elmélyült imádkozáshoz is.

Nagyon jól éreztük magunkat, telve jókedvvel indultunk haza. Ez alatt a pár nap alatt közelebb kerültünk egymáshoz, és többet megtudtunk egymásról, és magunkról is. Ezt a hétvégét csak úgy lehet leírni hogy "felejthetetlen".