Német protestáns lelkészek látogattak a Refibe. A tanulmányút során többek között arra voltak kíváncsiak, hogyan működik a gyakorlatban egy egyházi fenntartású intézmény, de kerekasztal-beszélgetésen is részt vettek, ahol egyházzal és politikával kapcsolatos kérdések is felvetődtek.  

Kilenc protestáns lelkész látogatott Németországból Pécsre, szeptember 24-29. között. A tanulmányút során több gyülekezetben is jártak, hogy megismerkedjenek azok működésével, szokásaival. Németországban nem jellemzőek az egyházi fenntartású intézmények, éppen ezért kíváncsiak voltak, hogyan működik a Pécsi Református Kollégium. A látogatásuk során Somogyi Enikő iskolalelkész kísérte őket, aki éveken át szolgált lelkipásztorként Németországban.

A reformáció bástyája

Csütörtök délután a Refi tanáraival és diákjaival személyesen találkoztak, hogy mélyebben is megismerhessék az intézmény mindennapjait. Péteken egy kerekasztal-beszélgetésen vettek részt a vendégek Wébel Zsolttal, a Baranyai Református Egyházmegye esperesével és Hoppál Péterrel, az Igazgatótanács elnökével. Az alkalmon egyebek mellett egyházzal, politikával, kultúrával kapcsolatos kérdések merültek fel. Hoppál Péter elmondta: Pécs és Baranya egy nagyon fontos bástyája volt a reformációnak. Kitért rá, hogy a kelet-németországi vendégekkel közös történelmi előzményünk van. Beszélt arról, hogy a két világháború között működő ezerhatvanöt református iskolából egyetlen egy maradt meg a kommunizmus alatt. „Élő emlékeim vannak, hogy milyen volt az, amikor üldözték a református egyházat. Az úgynevezett puha diktatúrában megszégyenítették azokat a gyerekeket az iskolában, akik templomba jártak. Ezért igazi felszabadulás volt a rendszerváltás” – fogalmazott Hoppál Péter, aki rámutatott: ebben a légkörben sok történelmi egyház döntött úgy, hogy újraindítják az iskoláikat. Ma nagyjából háromszázötven református iskola működik Magyarországon.

A keresztyén ideológia, mint védőháló

Arra a kérdésre, hogy miben tűnik ki a Refi, az Igazgatótanács elnöke azt mondta: Pécsen sok jó iskola van. „A szülők számára leginkább az fontos, hogy itt biztonságban van a gyermekük a káros ideológiáktól, és az olyan negatív hatásoktól, mint a drog” – magyarázta. A német vendégek számára különleges volt, hogy több olyan település is van Magyarországon, amelyen az egyetlen iskola egyházi fenntartású. Újdonság volt számukra, hogy Pécsen több nemzetiségi iskola is működik.

A vendégek kíváncsiak voltak rá, miben különbözik Magyarország és Németország az egyház-állam viszonyában? Hoppál Péter elmondta: Németországban az egyházadót az állam szedi, és adja vissza az egyházaknak, miközben általánosságban elmondható, hogy nem szól bele a működésükbe, és nincsenek felekezeti iskolák. Az országgyűlési képviselő rámutatott: Magyarországon az állam és az egyház szétválasztásának legutolsó jogi lépése százhúsz évvel ezelőtt történt. 1945-ig a parlament felsőházába az egyházak delegáltak képviselőket, de ’45 óta nincs felsőház. „Ebből a szempontból teljesen szekularizált államban élünk, ugyanakkor, ha az egyházi jogi személy állami feladatot vállal, akkor az állam megadja ugyanazt a finanszírozást az egyháznak is, amit az államinak. Úgy véli, hogy a felekezeti intézményekben jobb az ideológia és a bánásmód” – mondta. A rendszerváltás óta tizenhat évig kormányzott a baloldal, és tizenkilenc éve van kereszténydemokrata kormányzás, amelynek alapelve, hogy az egyén szabadon dönthet, milyen ideológia mentén éli az életét, de az állam működésében azt a keresztyén szociális gondolkodásmódot igyekszik felmutatni, ami többletet jelent.

Arra a kérdésre, hogy mit ért a kormányzat keresztyén értékek alatt, a képviselő azt mondta: a teremett élet szentsége nagyon hangsúlyos. „A környezetvédelmet és az energetikát is így értelmezzük: mindazt, amit ajándékba kaptunk, meg kell őriznünk az utánunk következő nemzedéknek” – fogalmazott. A melegházassággal kapcsolatban kitért arra, hogy a keresztény-demokráciában szabadságban élnek a melegek, nem üldözik őket. „Egy ezeréves keresztyén hagyományú államban azonban nem tudjuk tolerálni, hogy törvényileg a házasságuk érvényesíthető legyen. Szabadon élhetnek együtt, de szembemennénk a kulturális örökségünkkel, ha a melegházasságot elfogadnánk” – mutatott rá.

Generációs változások

A német vendégek felvetették, hogy a különböző generációk máshogy definiálják a keresztyén értékeket. Feltették a kérdést: találhatunk-e erre generációkon átívelő konszenzust? Hoppál Péter, mint a Pécs-Kertvárosi Református Egyházközség presbitere rámutatott: gyülekezeti szinten tettek már lépéseket. Az egyházi kínálat gyökeresen megváltozott a rendszerváltás óta: impulzív lett, sokszínűség jellemzi. „Régen istentisztelet volt, bibliaóra, kóruspróba és hittanóra, mellette a nagyapám heti hat napon keresztül családot látogatott” - magyarázta. Ma amerikai mintára szervezik a gyülekezetek az alkalmaikat, rengeteg kiskörrel, miközben a lelkészek az adminisztrációval, a rétegalkalmakkal és a hitoktatással olyan leterheltek, hogy semmi idejük nem jut a családlátogatásra. „A vallásüldözés kommunista időszakában nagyapám temploma tele volt, most a nagy szabadságban a miénk félig van” –mutatott rá. „Mi akadályozza meg, hogy ezeket a köröket leadjuk?” – merült fel a kérdés az egyik német lelkipásztorban, akinek Wébel Zsolt esperes válaszolt. „Ma is él az a régi hagyományos lelkészközpontúság a gyülekezetekben, hogy ő végez minden feladatot: harangoz, takarít, és néha prédikál” – derült a száraz humoron a társaság. 1944 előtt ugyanerre a feladatra volt lelkész, hitoktató, diakónus és kántor. Ezek a munkatársak ma a képzések ellenére hiányoznak.

„Politikusként mit várna az egyháztól, presbiterként pedig mit kívánna a politikától?” – hangzott a kérdés. „Az egyházunktól azt szeretném, hogy nyissa ki a kapuit, és szólítsa meg a megszólíthatatlanokat. A magyar és a nyugati társadalom beteg. Ennek az elsőszámú tünete, hogy demográfiailag fogyunk” – mutatott rá Hoppál Péter, aki kiemelte: soha nem élt ilyen jól Európa, a párok mégsem vállalnak több gyermeket. „Sokat járok türk területen, akik szintén szekularizált, posztszovjet országok, de például Kazahsztánban hat-hét gyermek van egy családban. A dél-amerikai keresztyénség bővül, az afrikai és ázsiai szintén. Fontos lenne, hogy az evangélium megélésének élményébe vonjunk be milliókat. Ez fog gyógyulást hozni” - mondta.

A tartalmas beszélgetés végén Hoppál Péter megköszönte a lelkipásztoroknak, hogy eljöttek Magyarországra, és ahogy fogalmazott: „cselekvéssé formálták akíváncsiság útját”.