Sellye város Baranya megye DNY-i részén található azon a tájegységen, melynek neve Ormánság. Az Ormánság hazánk történelmi kis tája. Sellye 3300 fős lakosságának jelentős része magyar, a kisebbség horvát nemzetiségű. A településről az első írásos emlék 1292- ből maradt fenn.
A XIV. században lakóit a mai Vár utca környékén palánkvár védte. Fénykorát Mátyás király idejében élte, ekkor birtok és papi centrum volt. Sellye a történelem során mindig központi szerepet töltött be a térségben: a törökök idejében bírósági kerület volt, 1848-as szabadságharc fontos katonai tábor, az I. világháború után, majd 1950-64-ig járásszékhely. 1997. július 1-jén az egykori mezőváros városi rangot kapott.
A XVI-XVIII. század között épült a település főterén a barokk stílusú Draskovich kastély, amely egykor a szakközépiskola diákotthonaként működött. A műemlék kastélyt körülvevő 7,65 hektáros arborétum az 1760-70-es években keletkezett, az akkori gróf, Draskovich Iván telepítette, mely ma természetvédelmi terület. A kastély átalakításával 180 hallgatót helyzetek el az épületben. 2017-ben korszerű kollégium épült a lánykollégium mellé, így az összes kollégistát itt szállásolták el.
Intézményünk 1964. január 1 óta működik, a Földművelésügyi Minisztérium alapította. Működését a Szekszárdi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum kihelyezett gépészeti csoportjaként kezdte 1964. szeptember 14-én. Az iskola alapító igazgatója Czupy György volt. Az Ő nevéhez fűződik a tanműhelyek kialakítása, és a sportcsarnok megépítése.
A felhívás alapján 140 jelentkező kérte felvételét. Az első felvételi vizsgára 1964. július hónapban került sor, ahol 69 jelentkező felvételéről döntött a „Felvételi Bizottság”. A jelentkezés várakozáson felül sikerült annak ellenére, hogy a „Magyar Felsőfokú Intézetek Tájékoztatójában” ekkor még nem szerepelt a sellyei Felsőfokú Gépészeti Technikum.
A volt pártbizottság épületében lettek kialakítva az osztályok, a volt gépállomás pedig a lakatos, kovács, erőgép, ív-lánghegesztő, szerviz tanműhelyeknek adott helyet. A 2.-3. osztályos tanulók a Vejti és a Bogádmindszenti Termelőszövetkezetben végezték szakmai gyakorlatukat.
Az ifjúsági képzés mellett felnőttképzésben, bentlakásos formában több speciális szakma oktatása is beindult. A továbbképzéseknél kibővült az intézet beiskolázási körzete: Fejér, Somogy és Tolnamegyére.
1975 szeptemberében elindult az Intézetben működő, levelező tagozatú Szakmunkások Szakközépiskolája” 3 éves érettségibizonyítványt adó nappali tagozatos képzés.
1992 óta az oktatási intézmény 116 hektár földkezelői jogát kapta meg a Szigetvári Állami gazdaságtól. Főbb termesztett kultúrnövények: kukorica, őszi búza, árpa, lucerna, silókukorica, szója. Az alkalmazott vetésszerkezet lehetővé teszi a növénytermesztési tantárgyhoz szükséges gyakorlati foglalkozások szakszerű oktatását. A gyakorlatok során a tanulók megismerik a növénytermesztésben alkalmazott korszerű technológiákat.
Tapazdi Sándor vezetése alatt, 1990-től létrejött az Intézet tangazdasága. 1993-ra befejeződött az állattartótelep kialakítása is. Osztrák minta alapján mezőgazdasági gazdaasszonyképzés is bevezetésre került. A telep lehetővé teszi a szükséges gyakorlati oktatást. A telepen külön, önálló épületegységekben történik: sertéstenyésztés, hízlalás, szarvasmarha-tenyésztés, fejés, tejtárolás. Új termekkel bővült az iskola, az aula is ebben az időszakban készült el.
Rácz Béla igazgató úr nevéhez fűződik a lovaspálya létrehozása, a lovasoktatás megszervezése.
Intézményünk élén őt követte Vitári Judit megbízott igazgatóként.
Az igazgatók mögött hosszú időn keresztül olyan tapasztalt szakemberek álltak igazgatóhelyettesként, mint Győry János, Jelics István, Rácz Béla, gyakorlati oktatásvezetőként Németh Imre. Kollégiumvezetőként segítették munkájukat Fekete Sándor, Kazsa József és Amigya Antal.
A kertészet közel fél ha-os területén zöldségtermesztés, dísznövény- gyógynövény- és gyümölcstermesztés folyik. 2018-ban elkezdődött az üvegház építése. Úgy lett kialakítva a kazán, hogy biomasszával (szalmabálákkal) fűthető. Mellette található még egy kazán, ami a diákotthon fűtését biztosítja. Az üvegházban paprika és paradicsomtermesztés folyik, amit a helyi piacon értékesítenek. A termesztést agrármérnök felügyeli.
„Bodonyi Nándor” Kollégium a sellyei Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet Kollégiuma. A fiú kollégium a régi Draskovich kastélyból került kialakításra. Az épületben könyvtári helyiség, klubszoba, teakonyha, betegszoba helyiségek vannak kialakítva. Az alagsorban pinceklub kialakítása történt meg, ahol a kollégiumi rendezvények lebonyolíthatóak voltak.
A leánykollégium a tanműhely területén helyezkedik el. A kollégiumban van társalgó, amely klubszoba funkcióját tölti be. 2017-ben korszerű kollégium épült a lánykollégium mellé, így az összes kollégistát itt szállásolták el.
A beteg tanulók elkülönítése 1 db egyszemélyes betegszoba áll rendelkezésre.
Az intézettől kb. 500 m.re elhelyezkedő tornacsarnok 40x20 m-es alapterületű játéktérrel rendelkezik. A tornacsarnokhoz 6 öltözőhelyiség tartozik, ahol kultúrált körülméányek között (WC, zuhanyzó) tudnak tanulóink a testnevelésórára felkészülni.
Az eltelt 50 év alatt a sellyei iskola mindvégig az agrárszakoktatás szolgálatában állt. Intézményünk képes volt a megújulásra, 1997-ben bevezették az informatikus képzést. 50 év egy ember életében nagy idő, de nagy időnek számít iskolánk életében is, hiszen az eltelt évtizedek alatt folyamatosan bővült, fejlődött. Ez idő alatt az iskola neve többször is változott, de feladatában, elismertségében megmaradt a térség „Mezőgazdasági Szakiskolájának”.
