"prudentes et simplices"

Pécsi Református Kollégium Intézményi Információk

Pécsi Református Kollégium Intézményi Információk

HATÁRTALANUL: Mi fért ebbe a 7 napba, amit Isten segítségével és áldásával járhattunk végig: Fényképes beszámoló ITT

kb. 2600 km, 1800 m szintkülönbség, 0 db medve,3 óra a határon álldogálva, minden napra 2 beteg  és életre szóló élmények. hatartalanul logo

Már a tavalyi évben eldöntöttük, hogy az idei osztálykirándulásunk különleges lesz: Erdélybe utazunk. A Határtalanul program keretében pályáztunk és sajnos elsőre elutasítottak minket. Márciusban jött a hír, hogy mégis utazhatunk. Az utazásig az idő az előkészületekkel telt. Az előre eltervezett útvonal szerint osztályfőnöki órákon kiselőadások hangzottak el, amelyre a diákoknak kellett felkészülni. Még puliszkát is főztünk!

  1. nap

Május 1-én vasárnap hajnali 4 órakor útnak indultunk. Azt nem is sejtettük, hogy az első napra tervezett 660 km távolság milyen sok utazással jár. Első állomásunk: Nagyszalonta, Arany János szülővárosa volt. A csonka torony emeletein tematikus kiállítás keretében ismerkedtünk Arany János életével. Láttuk dolgozószobáját, ahol a Toldit is írta. Az Arany János szobornál a költőre emlékezve koszorút helyeztünk el. Körösfőn felsétáltunk a templomhoz. Ez volt az első benyomásunk az erdélyi tájról, csodálatos dombokról, legelésző birkanyájról. És kezdtük tanulni a csoportos fényképezkedés tudományát a pályázati táblával. Délután Kolozsvárra érkeztünk. A bő órás városnézésbe csak a legfontosabb látnivalók fértek bele: Szent Mihály templom, mellette Mátyás lovas szobra, Mátyás szülőháza. Elsétáltunk a Farkasutcai református templom, a Sárkányölő Szent György szobor, a Babes-Bólyai egyetem épületegyüttese mellett is.Székelyföld legszebb falujában aludtunk ezen az éjszakán, a festői szépségű Torockón. A falu fölé magasodik a Székelykő, amely olyan mintha egy alvó óriás őrizné a települést. A szállásunk olyan volt, mintha visszaléptünk volna az időben: festett faragott bútorok fogadtak bennünket. Különösen finom székely töltött káposztát vacsoráztunk.

  1. nap

Hétfő reggel első útunk az 1291-ben épült Torockószentgyörgyi vár romjához vezetett. A csoport egy része a legrövidebb utat választotta a hegy tetejéhez, nekik kalandosabb volt az útjuk, mert meg kellett küzdeniük a bozóttal, a sziklaomlással, és a tanárok aggodalmas kiabálásaival. Mások a lankákon igyekeztek felfelé haladni, lassan, de biztosan. Kilátás kárpótolt minden kínszenvedésért.Marosvásárhely főterén, a Rózsák terén rövid sétát tettünk, itt érezhettük meg a szabadság első szelét. Fél óra szabadidőt kaptunk, hogy költsük a pénzünket. A táj egyre változatosabbá vált, egyre magasabb hegyeken keltünk át a Temes, a Maros és az Olt folyók vízgyűjtő területeit hagytuk magunk mögött. Útközben elhaladtunk a Tordai hasadék mellett, mely messziről is fenséges látvány. Innen Szovátára utaztunk a Medve tóhoz, melynek sótartalma hasonló a Holt tengeréhez. Itt a felszínen is megfigyelhettünk a sziklákon sókiválásokat. Személyesen is meggyőződhetett az, aki akart, hogy valóban sós-e a só. A nap végén Hargita Keresztyén Táborba értünk, ahol a következő 4 éjszakát töltöttük. Kandalló tűz melletti meleg vacsorával vártak minket. Már ekkor megtudtuk, hogy a medve nem játék, este 9:00-kor érkezik, már ha jön, ezért 8:59-kor mindenkinek a szállására kellett mennie. Ekkor kezdődött csak az élet… és sokaknál másnap hajnalig tartott!  

  1. nap

 Kedden a Csomád hegység két vulkáni kúpján kialakult két természeti csodát láttunk: Az egyik kúp helyén kialakult Szent Anna-tavat, a másik kúp helyén 1050 m magasságban a Mohos-tőzeglápot. Fantasztikus élmény volt érezni, ahogy a lábunk alatt inog a talaj és még meglepőbb tudni azt, hogy alatta legalább 30 m mély vízréteg van. Mihály bácsi izgalmas előadásában megismerkedtünk a láp különleges növényvilágával: fekete és tőzegáfonyával, mámorkával és a kisnövésű fenyőkkel és nyírekkel. Délután a Prázsmári evangélikus erődtemplomot néztük meg, ami a Barcaság legjelentősebb templomerődje. Az első templomot talán 1218-ban kezdték építeni. A templom köré hármas védőfalrendszert építettek. A belsőváron belül, a templomudvar és az előudvar falában alakították ki azt a 275 szalonnakamrát (családonként egyet), amelyek ostrom idején menedéket adtak a lakóknak, békeidőben pedig húskészítményeiket tárolták bennük. A több szinten egymás fölé épített kamrákat fa állványzaton lehet megközelíteni. A két udvart alagút köti össze, amelyet a védők öt helyen tudtak elzárni kapukkal és ráccsal. A templomban elénekeltük az evangélikusok himnuszát. A szemfülesebbek a vár gyilokjáróját is megtalálták, és körbejárták.

  1. nap

Ezen a napon Székelyudvarhelyen voltunk a testvérosztályuknál, az Orbán Balázs Általános Iskola 7. osztályosainál. 3 évvel ezelőtt láttuk egymást utoljára, így első néhány percben igyekeztünk felismerni egymás gyerekkori arcát. Az osztályfőnökök azt a cselt eszelték ki, hogy magunkra hagynak minket, találjuk fel magunkat. Az ismerkedés nehézségei után közösen mentünk Szejkefürdőre, ahol a borvíz múzeumban és a mini Erdély parkban töltöttünk egy vidám órát. Itt Erdély legnevezetesebb épületeit láthattuk makettként. Az ebédet a Septimia Hotels & SPA-ba szervezték számunkra, szinte luxus körülmények között. Délután választható program volt: bowlingozás, fürdés, városnézés, természetesen vegyesen a székelyudvarhelyi diákokkal. A közös programok minden várakozáson felül jól sikerültek, vendéglátóink annyira kedvesen, figyelmesen fordultak felénk. A busz indulásakor valódi könnyes búcsút vettünk régi-új barátainktól.

  1. nap

Csütörtökön Csíksomlyóra látogattunk. A templomi rövid áhítat után, felsétáltunk a Kis-Somlyó hegyre. Amikor felértünk egy magyarországi katolikus iskola diákjai éppen énekeltek a szabadtéri oltárnál. Felemelő érzés volt a székely himnusznál velük együtt énekelni. Látva hajlandóságunkat, éneklapot kaptunk és közösen zenghettük a Nélküled c. szám refrénjét: „Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk,  Mi egy vérből valók vagyunk.” Visszafelé némelyek a meredek hegyoldalon versenyeztek – ki ér le hamarabb – Baj nélkül megúsztuk!!! Ezután a Gyimesekben jártunk, eljutottunk egészen az 1000 éves határig. A Magyar királyság határa itt húzódott már 1001-től egészen Trianonig. Felmásztunk az ősi Rákóczi vár romjaihoz és a Tatros folyó kanyarulatából áttekinthettünk Moldvába. A szemközti domboldalon egy valódi karantén templomot is láttunk, a karantén kórháznak sajnos már csak a romjai vannak meg. Itt kellett 3 hetet eltölteniük azoknak, akik az egykori Magyarország területére érkeztek a távoli keletről. A napot Csíkszeredai szabad programmal zártuk.

  1. nap

Pénteket Székelyudvarhelyi rövid sétával kezdtük. Fényképezkedtünk a református kollégium patinás épülete előtt, és az Emlékezés Parkjában.Máréfalva arról nevezetes, hogy itt található a Székelyföld legtöbb székelykapuja. Sok még az 1800-as évekből maradt meg, mi a falu főterén álltunk meg fényképezkedni. Szejkefürdőn pedig 11 székelykapun át haladva jutottunk el Orbán Balázs sírjáig. Orbán Balázs a legnagyobb székely, aki egész Székelyföldet bejárva gyűjtötte a régi tárgyakat, mondákat, emlékeket. Farkaslakán Tamási Áronra emlékeztünk. A Parajdi sóbányát a legtöbbünk nagyon várta. Pár perces buszozással jutottunk le a föld mélyében lévő hatalmas terembe, amelyet a látogatók számára alakítottak ki. A sóvidék sóbányái hatalmas kincset jelentettek a középkorban Magyarország számára. Korondon Józsa János műhelyében a hagyományos korondi minták festését leshettük el, majd vásárolhattunk fazekastermékeket. Ezen a napon itt volt a szállásunk. A osztályunk nagy meglepetésére este vendégek érkeztek hozzánk, a testvérosztályunkból öt lány látogatott meg minket szülői kísérettel. Igazán vidám beszélgetős estét töltöttünk együtt, bár nagyon fáradtak voltunk már mindnyájan.

7.nap

Az utolsó napon nagyon korán volt ébresztő, hogy minden program beleférjen még a napba. Kicsit álmatagon érkeztünk Segesvárra. Segesvár történelmi központja 1999 óta a kulturális Világörökség része; úgy éreztük magunkat az óvárosban sétálva, mintha egy mesekönyv lapjaiba léptük volna be. A diákok lépcsőjén - 172 fokot megmászva jutottunk fel az evangélikus vártemplomba, majd végig sétáltunk a középkori szűk utcácskákon és felfedeztük az egyes céhek által épített bástyákat. Folytatva az útunkat hazafelé az erdélyi szászok kultúrális és kereskedelmi központjánál, Nagyszebennél álltunk meg. A város főterétől indulva tettünk sétát a csodálatosan felújított történelmi belvárosban. Útközben a csoportot látva megszólított minket a Nagyszebeni Református Gyülekezet harangozója, aki a templomot készítette fel a vasárnapi istentiszteletre. Így lehetőségünk nyílt a templomba beülve néhány éneket elénekelni, a gyülekezet és a templom történetével megismerkedni és Radák Samu orgonajátékában gyönyörködni. Nagyszeben után pedig már csak a buszból csodálhattuk meg a Fogarasi havasok hófedett csúcsait, Déva várát és lassan elhagyva a hegyeket, majd dombokat, visszatértünk Magyarországra.

Nagyon köszönjük Tóth Zoltánnak és Zsigmond Zsuzsának idegenvezetőinknek,  hogy szakavatottan kalauzoltak minket végig egész Erdélyen, és nem csak a szakmai tudásukat, hanem az Erdély iránti szeretetüket is megosztották velünk.

Az utazás után

A május 16-i áhítaton mind az alsó-, mind a felső tagozatosoknak beszámolót tartottunk az utazásról. A gyerekek lelkesen hallgatták az élményeinket és csodálták a szép tájakat. Ezen kívül két osztályfőnöki órát szántunk a program zárására. Az első órán fényképeket nézegettünk, a legzajosabb tetszést aratták a testvérosztállyal készült képeink. Aztán megbeszéltük, hogy kinek mi tettszett a legjobban, mi volt a legnagyobb élménye. Így újra felelevenedett a kirándulás minden napja.  

Témanapon Trianonról beszéltünk és ennek kapcsán 4 oldalas feladatlapot töltöttünk ki. A feladatlap első részében rövid áttekintést kaptunk arról, hogy mi is történt 1920-ban Trianonban. Erről már sok ismeretünk volt történelemből, és a felkészítő órákról, de egészen más volt látni az adatokat Magyarország konkrét területei és népességbeli veszteségeiről. A táblázat főbb oszlopai: terület, népesség és magyarok száma főben valamint a népességen belül a magyarok aránya %-ban kifejezve. Az eredmények igencsak megdöbbentettek minket. A gazdasági veszteségekről grafikont kellett készítenünk és azt is megtudtuk, hogy az út- és vasúthálózat közel háromnegyed részének elvesztése milyen súlyos hatással volt a megmaradt ország gazdaságára. 

keszult magyarorszag korm tamogatasaval 2021

 

 

Pécsi Református Kollégium Intézményi Információk

Lábléc Logo

Elérhetőségek

Cím: 7630 Pécs Engel János utca 15.

Email: titkarsag@refipecs.hu

Tel.: +36-72-210-800

Oktatási azonosító

Az intézmény OM azonosítója:

027413

ogym logo kicsi

Pécsi Református Kollégium

"prudentes et simplices"

HATÁRTALANUL: Mi fért ebbe a 7 napba, amit Isten segítségével és áldásával járhattunk végig: Fényképes beszámoló ITT

kb. 2600 km, 1800 m szintkülönbség, 0 db medve,3 óra a határon álldogálva, minden napra 2 beteg  és életre szóló élmények. hatartalanul logo

Már a tavalyi évben eldöntöttük, hogy az idei osztálykirándulásunk különleges lesz: Erdélybe utazunk. A Határtalanul program keretében pályáztunk és sajnos elsőre elutasítottak minket. Márciusban jött a hír, hogy mégis utazhatunk. Az utazásig az idő az előkészületekkel telt. Az előre eltervezett útvonal szerint osztályfőnöki órákon kiselőadások hangzottak el, amelyre a diákoknak kellett felkészülni. Még puliszkát is főztünk!

  1. nap

Május 1-én vasárnap hajnali 4 órakor útnak indultunk. Azt nem is sejtettük, hogy az első napra tervezett 660 km távolság milyen sok utazással jár. Első állomásunk: Nagyszalonta, Arany János szülővárosa volt. A csonka torony emeletein tematikus kiállítás keretében ismerkedtünk Arany János életével. Láttuk dolgozószobáját, ahol a Toldit is írta. Az Arany János szobornál a költőre emlékezve koszorút helyeztünk el. Körösfőn felsétáltunk a templomhoz. Ez volt az első benyomásunk az erdélyi tájról, csodálatos dombokról, legelésző birkanyájról. És kezdtük tanulni a csoportos fényképezkedés tudományát a pályázati táblával. Délután Kolozsvárra érkeztünk. A bő órás városnézésbe csak a legfontosabb látnivalók fértek bele: Szent Mihály templom, mellette Mátyás lovas szobra, Mátyás szülőháza. Elsétáltunk a Farkasutcai református templom, a Sárkányölő Szent György szobor, a Babes-Bólyai egyetem épületegyüttese mellett is.Székelyföld legszebb falujában aludtunk ezen az éjszakán, a festői szépségű Torockón. A falu fölé magasodik a Székelykő, amely olyan mintha egy alvó óriás őrizné a települést. A szállásunk olyan volt, mintha visszaléptünk volna az időben: festett faragott bútorok fogadtak bennünket. Különösen finom székely töltött káposztát vacsoráztunk.

  1. nap

Hétfő reggel első útunk az 1291-ben épült Torockószentgyörgyi vár romjához vezetett. A csoport egy része a legrövidebb utat választotta a hegy tetejéhez, nekik kalandosabb volt az útjuk, mert meg kellett küzdeniük a bozóttal, a sziklaomlással, és a tanárok aggodalmas kiabálásaival. Mások a lankákon igyekeztek felfelé haladni, lassan, de biztosan. Kilátás kárpótolt minden kínszenvedésért.Marosvásárhely főterén, a Rózsák terén rövid sétát tettünk, itt érezhettük meg a szabadság első szelét. Fél óra szabadidőt kaptunk, hogy költsük a pénzünket. A táj egyre változatosabbá vált, egyre magasabb hegyeken keltünk át a Temes, a Maros és az Olt folyók vízgyűjtő területeit hagytuk magunk mögött. Útközben elhaladtunk a Tordai hasadék mellett, mely messziről is fenséges látvány. Innen Szovátára utaztunk a Medve tóhoz, melynek sótartalma hasonló a Holt tengeréhez. Itt a felszínen is megfigyelhettünk a sziklákon sókiválásokat. Személyesen is meggyőződhetett az, aki akart, hogy valóban sós-e a só. A nap végén Hargita Keresztyén Táborba értünk, ahol a következő 4 éjszakát töltöttük. Kandalló tűz melletti meleg vacsorával vártak minket. Már ekkor megtudtuk, hogy a medve nem játék, este 9:00-kor érkezik, már ha jön, ezért 8:59-kor mindenkinek a szállására kellett mennie. Ekkor kezdődött csak az élet… és sokaknál másnap hajnalig tartott!  

  1. nap

 Kedden a Csomád hegység két vulkáni kúpján kialakult két természeti csodát láttunk: Az egyik kúp helyén kialakult Szent Anna-tavat, a másik kúp helyén 1050 m magasságban a Mohos-tőzeglápot. Fantasztikus élmény volt érezni, ahogy a lábunk alatt inog a talaj és még meglepőbb tudni azt, hogy alatta legalább 30 m mély vízréteg van. Mihály bácsi izgalmas előadásában megismerkedtünk a láp különleges növényvilágával: fekete és tőzegáfonyával, mámorkával és a kisnövésű fenyőkkel és nyírekkel. Délután a Prázsmári evangélikus erődtemplomot néztük meg, ami a Barcaság legjelentősebb templomerődje. Az első templomot talán 1218-ban kezdték építeni. A templom köré hármas védőfalrendszert építettek. A belsőváron belül, a templomudvar és az előudvar falában alakították ki azt a 275 szalonnakamrát (családonként egyet), amelyek ostrom idején menedéket adtak a lakóknak, békeidőben pedig húskészítményeiket tárolták bennük. A több szinten egymás fölé épített kamrákat fa állványzaton lehet megközelíteni. A két udvart alagút köti össze, amelyet a védők öt helyen tudtak elzárni kapukkal és ráccsal. A templomban elénekeltük az evangélikusok himnuszát. A szemfülesebbek a vár gyilokjáróját is megtalálták, és körbejárták.

  1. nap

Ezen a napon Székelyudvarhelyen voltunk a testvérosztályuknál, az Orbán Balázs Általános Iskola 7. osztályosainál. 3 évvel ezelőtt láttuk egymást utoljára, így első néhány percben igyekeztünk felismerni egymás gyerekkori arcát. Az osztályfőnökök azt a cselt eszelték ki, hogy magunkra hagynak minket, találjuk fel magunkat. Az ismerkedés nehézségei után közösen mentünk Szejkefürdőre, ahol a borvíz múzeumban és a mini Erdély parkban töltöttünk egy vidám órát. Itt Erdély legnevezetesebb épületeit láthattuk makettként. Az ebédet a Septimia Hotels & SPA-ba szervezték számunkra, szinte luxus körülmények között. Délután választható program volt: bowlingozás, fürdés, városnézés, természetesen vegyesen a székelyudvarhelyi diákokkal. A közös programok minden várakozáson felül jól sikerültek, vendéglátóink annyira kedvesen, figyelmesen fordultak felénk. A busz indulásakor valódi könnyes búcsút vettünk régi-új barátainktól.

  1. nap

Csütörtökön Csíksomlyóra látogattunk. A templomi rövid áhítat után, felsétáltunk a Kis-Somlyó hegyre. Amikor felértünk egy magyarországi katolikus iskola diákjai éppen énekeltek a szabadtéri oltárnál. Felemelő érzés volt a székely himnusznál velük együtt énekelni. Látva hajlandóságunkat, éneklapot kaptunk és közösen zenghettük a Nélküled c. szám refrénjét: „Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk,  Mi egy vérből valók vagyunk.” Visszafelé némelyek a meredek hegyoldalon versenyeztek – ki ér le hamarabb – Baj nélkül megúsztuk!!! Ezután a Gyimesekben jártunk, eljutottunk egészen az 1000 éves határig. A Magyar királyság határa itt húzódott már 1001-től egészen Trianonig. Felmásztunk az ősi Rákóczi vár romjaihoz és a Tatros folyó kanyarulatából áttekinthettünk Moldvába. A szemközti domboldalon egy valódi karantén templomot is láttunk, a karantén kórháznak sajnos már csak a romjai vannak meg. Itt kellett 3 hetet eltölteniük azoknak, akik az egykori Magyarország területére érkeztek a távoli keletről. A napot Csíkszeredai szabad programmal zártuk.

  1. nap

Pénteket Székelyudvarhelyi rövid sétával kezdtük. Fényképezkedtünk a református kollégium patinás épülete előtt, és az Emlékezés Parkjában.Máréfalva arról nevezetes, hogy itt található a Székelyföld legtöbb székelykapuja. Sok még az 1800-as évekből maradt meg, mi a falu főterén álltunk meg fényképezkedni. Szejkefürdőn pedig 11 székelykapun át haladva jutottunk el Orbán Balázs sírjáig. Orbán Balázs a legnagyobb székely, aki egész Székelyföldet bejárva gyűjtötte a régi tárgyakat, mondákat, emlékeket. Farkaslakán Tamási Áronra emlékeztünk. A Parajdi sóbányát a legtöbbünk nagyon várta. Pár perces buszozással jutottunk le a föld mélyében lévő hatalmas terembe, amelyet a látogatók számára alakítottak ki. A sóvidék sóbányái hatalmas kincset jelentettek a középkorban Magyarország számára. Korondon Józsa János műhelyében a hagyományos korondi minták festését leshettük el, majd vásárolhattunk fazekastermékeket. Ezen a napon itt volt a szállásunk. A osztályunk nagy meglepetésére este vendégek érkeztek hozzánk, a testvérosztályunkból öt lány látogatott meg minket szülői kísérettel. Igazán vidám beszélgetős estét töltöttünk együtt, bár nagyon fáradtak voltunk már mindnyájan.

7.nap

Az utolsó napon nagyon korán volt ébresztő, hogy minden program beleférjen még a napba. Kicsit álmatagon érkeztünk Segesvárra. Segesvár történelmi központja 1999 óta a kulturális Világörökség része; úgy éreztük magunkat az óvárosban sétálva, mintha egy mesekönyv lapjaiba léptük volna be. A diákok lépcsőjén - 172 fokot megmászva jutottunk fel az evangélikus vártemplomba, majd végig sétáltunk a középkori szűk utcácskákon és felfedeztük az egyes céhek által épített bástyákat. Folytatva az útunkat hazafelé az erdélyi szászok kultúrális és kereskedelmi központjánál, Nagyszebennél álltunk meg. A város főterétől indulva tettünk sétát a csodálatosan felújított történelmi belvárosban. Útközben a csoportot látva megszólított minket a Nagyszebeni Református Gyülekezet harangozója, aki a templomot készítette fel a vasárnapi istentiszteletre. Így lehetőségünk nyílt a templomba beülve néhány éneket elénekelni, a gyülekezet és a templom történetével megismerkedni és Radák Samu orgonajátékában gyönyörködni. Nagyszeben után pedig már csak a buszból csodálhattuk meg a Fogarasi havasok hófedett csúcsait, Déva várát és lassan elhagyva a hegyeket, majd dombokat, visszatértünk Magyarországra.

Nagyon köszönjük Tóth Zoltánnak és Zsigmond Zsuzsának idegenvezetőinknek,  hogy szakavatottan kalauzoltak minket végig egész Erdélyen, és nem csak a szakmai tudásukat, hanem az Erdély iránti szeretetüket is megosztották velünk.

Az utazás után

A május 16-i áhítaton mind az alsó-, mind a felső tagozatosoknak beszámolót tartottunk az utazásról. A gyerekek lelkesen hallgatták az élményeinket és csodálták a szép tájakat. Ezen kívül két osztályfőnöki órát szántunk a program zárására. Az első órán fényképeket nézegettünk, a legzajosabb tetszést aratták a testvérosztállyal készült képeink. Aztán megbeszéltük, hogy kinek mi tettszett a legjobban, mi volt a legnagyobb élménye. Így újra felelevenedett a kirándulás minden napja.  

Témanapon Trianonról beszéltünk és ennek kapcsán 4 oldalas feladatlapot töltöttünk ki. A feladatlap első részében rövid áttekintést kaptunk arról, hogy mi is történt 1920-ban Trianonban. Erről már sok ismeretünk volt történelemből, és a felkészítő órákról, de egészen más volt látni az adatokat Magyarország konkrét területei és népességbeli veszteségeiről. A táblázat főbb oszlopai: terület, népesség és magyarok száma főben valamint a népességen belül a magyarok aránya %-ban kifejezve. Az eredmények igencsak megdöbbentettek minket. A gazdasági veszteségekről grafikont kellett készítenünk és azt is megtudtuk, hogy az út- és vasúthálózat közel háromnegyed részének elvesztése milyen súlyos hatással volt a megmaradt ország gazdaságára. 

keszult magyarorszag korm tamogatasaval 2021

 

 

Elérhetőségek

Cím: 7630 Pécs Engel János utca 15.

Email: titkarsag@refipecs.hu

Tel.: +36-72-210-800