Forrásmegvonás, oktatási stratégia, inklúzió – többek között ezekről volt szó a 14. Országos Református Köznevelési és Szakképzési Konferencián, Balatonszárszón, március elején. Az alkalmon bemutatták a Magyarországi Református Egyház új oktatási stratégiáját. Időszerűségét egy új szabályozás adja. Ennek értelmében most kezdik bírságolni azon intézményeket, amelyek nem felelnek meg a feltételeknek.
„Különösen aktuális a téma, mert szigorodott a diszkriminációellenes szabályozás, amely kimondja: ha az adott iskola nem fogad az indokolt mértékben hátrányos helyzetű gyerekeket, az tíz százalékos finanszírozási kockázattal jár” – magyarázta előadásában Pintérné Lázok Orsolya, az Inklúziós Módszertani Támogató Program szakmai vezetője, a Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskolájának igazgatója. A szakember hangsúlyozta, a kihívás nem kizárólag intézményi kérdés. A változáshoz fenntartói stratégiai döntés szükséges.
Református válasz
A felmerülő helyzetre az egyház stratégiai válasza a RefHáló. A 2026 és 2030 között meghirdetett program kiemelt célja az eredményes és méltányos köznevelés gyakorlati működtetése. „Ennek legfontosabb elemei a befogadó szemlélet, a megújulás és a jó gyakorlatok megerősítése, valamint a szakmai együttműködések kialakítása és a hálózatosodás” – fogalmazott a szakember, aki kiemelte: az inklúzió egy működési modell, amely stratégiai döntés kérdése, összecseng a krisztusi stratégiával, amely elköteleződés nélkül nem vállalható.
Az inklúziós módszertani támogatás megfogalmazásakor négy fontos célterületet jelöltek ki. Növekedjen a befogadás mértéke, a hozzáállás pozitívan változzon. Épüljenek be a méltányos oktatási folyamatok, a befogadó értékek református értékként formálódjanak. Közeledjenek egymáshoz az érdekek, valamint erősödjön a partneri háló és az együttműködés. „Csak gyakorlati szemlélettel tudjuk ezeket a célokat elérni, amelyhez Istentől jövő tűzre van szükségünk. Bízom abban, hogy az előttünk álló öt évben az Úr elvégzi ezt a tűzcsiholást” – mondta Pintérné Lázok Orsolya.
Méltányosság, mint alapszemlélet
A munkacsoport a református intézményeket négy kategóriába sorolta. A cél, hogy öt év alatt a méltányos oktatás szemlélete mindegyik csoportot
érintve beépüljön a református iskolák intézményi kultúrájába. Ez alapján megkülönböztetnek jelenleg is érintett intézményeket, 2027-ben kapcsolódó iskolákat, modellintézményeket, azaz jó gyakorlatokat, és minden olyan iskolát, amely nem sorolható egyik kategóriába sem.
A szakember elmondta, hogy az idei évben az elsődleges feladat a program megalapozása. 2026-ban elindítják az alapvető intézményfejlesztési folyamatokat, bázisközösséget alakítanak ki. Jövőre - a tervek szerint - huszonegy intézményben indítják el az inkluzív intézményfejlesztést, és a módszertani megújulást. 2028- at a horizontális tanulás elindulásának éveként határozták meg. Itt a fő cél az intézmények közötti együttműködések kiteljesedése, fokozása. A 2029-es évtől a mérhető, rendszerszintű eredmények megjelenését várják. Ebben az évben megkezdődik a visszamérés és a mérési eredmények értékelése. 2030-at a stabilizálódás évének tekintik, amikor megerősödik a hálózat.
Megújulás időszaka
A szakember elmondta, hogy jelenleg a munkatársképzésre helyeznek nagy hangsúlyt. „Két területet jelöltünk ki, ahol intenzíven indítottuk el a képzéseket: az intézményfejlesztési- és a tantervi folyamatok fejlesztése” – fogalmazott a szakember, aki kiemelte, a programban nagy hangsúlyt fektetnek az összefogásra és az együttműködésre. „Hiszem azt, hogy ez az öt év a találkozásokról az együtt-gondolkozásról és a megújulásról szól majd” – zárta előadását Pintérné Lázok Orsolya.
A kétnapos konferencián a résztvevők műhelymunkán kerülhettek közelebb a témához. A kiscsoportos alkalmakon különböző szituációkba helyezkedve alkottak megoldási módszereket arra a helyzetre, amelyet az új szabályozás teremt.
