Imádság, mint védőháló, keresztyén pedagógusi szerepek, krízis, jövő – többek között ezekről is szó volt a 14. Országos Református Köznevelési és Szakképzési Konferencián, Balatonszárszón, március elején. A kétnapos konferencián a Pécsi Református Kollégium képviselői is részt vettek. A találkozón a Baranyai Református Egyházmegye új oktatásügyi szakembereivel beszélgettünk feladatokról, kihívásokról, lehetőségekről.  

„Útkeresésben vagyunk - ideológiák krízisét éljük, nem csak az oktatási ágazatban” – mondta Bruckner László, a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálatának főigazgatója, Amit a református iskola adhat a magyar társadalomnak című előadásában. A szakember kiemelte: választ kell adni néhány fontos kérdésre. Kik vagyunk? Mi a dolgunk? Mi a hivatásunk? „El kell döntsük, hogy külön utasok leszünk, reflektívek vagy élenjárók” – fogalmazott a főigazgató. 

Teret adni a református identitásnak

A Zsinat tavaly év végén fogadta el az új református oktatási stratégiát. Bruckner László kiemelte: ez egy közösségi munka volt, amely jó lehetőséget adott a közös gondolkozásra. „Központi kérdés, hogy együtt mondjuk ki közös értékeinket” – magyarázta a főigazgató, majd hangsúlyozta: a vezetői felelősség és szerep felértékelődik egy krízisben. „Helyes etikai döntéseket kell hozni, mert minden ebből fakad” – mondta, utalva arra, hogy például egy vezetőnek fontos feladata kinyilvánítani véleményét a színvonalasabb munkáról, az új teljesítményértékelési rendszerben. A főigazgató további példájában kiemelte: hasonlóan jelentős etikai döntés, hogy mi alapján nyernek felvételt a diákok az intézményeinkbe – adott esetben a tanulmányi átlag helyett a református identitásnak kell nagyobb teret kapnia a döntés során.  

Szakértői bizottság a hatékonyságért

Tavaly ősszel alakult meg a Baranyai Református Egyházmegye iskolaügyi bizottsága. A testület elnökével ültünk le a konferencia szünetében beszélgetni. „2023-ban, az új Egyházmegyei Tanács felállásával világossá vált, hogy azokat a fenntartói feladatokat, amelyeket ez a nagyra dagadt intézményhálózat ad, nem lehet ellátni oktatási szakemberek nélkül” – mondta Ritter Betty, az egyházmegye iskolaügyi bizottságának elnöke. A sokrétű feladatellátás megkívánta, hogy többrétegű fenntartói rendszert hozzanak létre. Az Egyházmegyei Tanács javaslatára, a Közgyűlés elfogadott egy szabályrendeletet, amely szerint a legfontosabb döntések, mint az intézményalapítás, megszüntetés, összevonás, a közgyűlés hatásköre marad. A kisebb döntésekben az igazgatótanács, valamint az újonnan létrehozott testület illetékes. „Az iskolaügyi bizottság egy operatív döntéselőkészítő testület” – magyarázta Ritter Betty, aki egyébként az egyházmegyei tanács tagja, az Oktatási Hivatal Pécsi Pedagógiai Oktatási Központjának főosztályvezetője.

Az új testület tagja az egyházmegye elnöksége, az igazgatótanács elnöke és a Refi hitéleti munkaközösségének vezetője. A bizottság állandó meghívottja az egyházmegye köznevelési referense, aki az intézmények munkájának és eredményeinek folyamatos nyomon követésével biztosítja azokat az adatokat a bizottság számára, amelyek megalapozzák a döntéseket. A bizottság október elején kezdte meg a munkát, havonta találkoznak. „Ezeken az üléseken a Református Egyház oktatási stratégiájának nyomvonalán igyekszünk kialakítani azt a fenntartói elvárás- és támogatórendszert, amellyel a Pécsi Református Kollégium tizennégy tagintézményének a működését segítjük” – Ritter Betty kiemelte, hogy a bizottság előkészítő testület, a döntéseket az Egyházmegyei Tanács hozza meg. A megvizsgált adatok alapján a szakértői csoport „pillanatfelvételeket készít a működésről: hogy áll a beiskolázás, mennyire működik a fokozatos átmenet. Ennek az intézmény-struktúrának az a célja, hogy óvodától az érettségiig, vagy a szakma megszerzéséig átjárást biztosítson a tanulók számára az intézménytípusok között. Vizsgáljuk, hogy ez milyen szinten valósul meg” – magyarázta a bizottság elnöke, aki rámutatott: nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogyan működik és mutatkozik meg a református jelleg a Kollégiumban. A módszertani tervezés során a bizottság meglátogatja az intézményeket és interjúkat készítenek.  

Misszió és imádság az intézményekben

„Az látszik, amit a konferencián is elmondtak: a református iskolák nagy részében a diákok többségét nem hitben élők alkotják. Ez igaz a Pécsi Refire is. Ez egy igazi missziós terület: fontos kérdés, hogyan érdemes misszióként értelmezni, és ebben az oktatást megvalósítani. Ez még egyelőre körvonalazódik, de lesz erre javaslatunk” – fogalmazott Ritter Betty.

A konferencia első napján nagy hangsúlyt kapott a közös imádság szerepe az intézményekben, az intézményekért, valamint a keresztyéni szelíd egymás felé fordulás. „Mindez természetesnek tűnik, de a tapasztalat azt mutatja, hogy nem ez az alapvető gyakorlat az egyházi iskolákban. Miért nem? Ezt érdemes megvizsgálni. A szándék és narratíva szempontjából ezzel mindenki egyetért. A hétköznapi cselekedetek szintjén akad el valami, például egy konfliktusos helyzetben, egy zabolátlan gyermekkel vagy egy provokatívabb szülő esetén” – magyarázta Ritter Betty, aki szerint az a cél, hogy ezekben a krízishelyzetekben is egy olyan református megoldás kapjon teret, amit Jézus is tenne.

Cél: a pedagógiai munka támogatása

A szakemberek célja, hogy minden intézményegységet személyesen meglátogassanak. „Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógusok tudják: ez nem egy új ellenőrző szerv, vagy adminisztratív szervezet, hanem kifejezetten a pedagógiai munka támogatására, a hatékonyság növelésére, a lemorzsolódás javítására jött létre” – hangsúlyozta a bizottság elnöke. A közeljövőben szerveznek a Kollégium vezetőinek egy kétnapos szakmai és lelki elvonulást. „Bízom abban, hogy itt többek között mindenki számára világossá válik: a fenntartó nem kritikai éllel, hanem támogató szemmel néz az intézményre” – mondta Ritter Betty. 

Fókuszban a párbeszéd

A szárszói konferencián részt vett Szűcs-Rusznak Karolina, akit november közepe óta félállásban alkalmaz az egyházmegye, köznevelési referensként. „Én vagyok az idő. Nekem most van időm mindazokra a feladatokra, amelyekre eddig az intézménynek és a fenntartónak nem volt” – mondta Szűcs-Rusznak Karolina, aki egyébként a Pécsi Pedagógiai Oktatási Központ hivatali főtanácsosa. Oktatási referensként feladatai közé tartozik a Kollégium és a tagintézmények dokumentumainak vizsgálata, valamint párbeszédet kezdeményez és kapcsolatot tart a Kollégium és az intézményegységek vezetőivel. „Alapvetően az én munkám két részből áll. Egyik az elméleti sík: az intézményi dokumentumok áttekintése után szakirodalom-elemzést végzek” – magyarázta a szakember. Ez egy átfogó képet ad az adott intézmény-egységről. „Így megmutathatom a vezetőknek, hogy egy külső szakértő mit olvas ki az adott dokumentumokból. Ez jó kiindulási alap. Megadja azt a külső nézőpontot, amit mindazok, akik benne vannak, nem feltétlenül látnak” – mutat rá Szűcs-Rusznak Karolina arra a gyakori tényre, hogy akik belülről látják a rendszert, sokszor egyértelműnek vesznek olyan dolgokat, amelyek egy szülő, érdeklődő, leendő pedagógus vagy a fenntartó számára nem azok.

A feladata másik része terepmunka. Rendszeresen találkozik a Kollégium főigazgatójával, de a tagintézmény-vezetőkkel is kapcsolatot tart. „Magam is református gimnáziumba jártam, így tudom, hogy ez mennyit adhat a gyerekeknek. Számomra egy katartikus pillanat volt ez a lehetőség, így is állok hozzá. Különösen fontos feladatként tekintek erre a lelkisége miatt” – mondta a szakember, aki szerint fontos kérdés: hogyan tükröződik a mindennapi munkánkban a hit, hogy az megszólítson, gyökeret adjon.   

Fotó:

Márkus Gábor

Komorné Csernáth Erzsébet