Emlékezések évada

Ebben (is) istenképűségünk nyilvánul meg: nem tudunk nem alkotni, mert bennünk ragadt a teremtés ösztöne. Még az emlékezésben is.

VISSZA A TERMÉSZETHEZ!

Csaknem háromszáz éve már, hogy az európai gondolkodás új fordulatot vett ezzel a jelszóval. A svájci Alpok ölében nagybátyja parókiáján gyerekeskedő Rousseau hangoztatta leginkább. Persze, a természetnek más volt a jelentése akkor, mint amire mi gondolnánk.

Összetartozunk

Tizenegy éve törvény mondja ki, amire amúgy, szívből kellene emlékeznünk. Valami olyan csendes, de mély fájó nyilallással, amely csak a karunk kitárásával, ölelésre nyitásával feloldható.